Korpa kellett a disznóknak,
Szennyes lettem, bepiszkoltak
Történelmem megaláztatás,
Megtörtént a beáztatás
Rám csukták az összes ajtót,
Nehogymá' vad űzzön hajtót
A porból adnak néhány grammot,
Beállítják a programot
Mos a pia, s a média
Amit kentek rám a századok
Centrifugázzák gyalázatok
Biztos kötél vár, ha lázadok
Szürkeállományban száradok
A gép indul, jön az áram,
Szembe köp a vízáram
Körülöttem minden pörög,
A csatornába belehörgök
Összemosnak feketével,
Vérvörössel, hófehérrel
E forgatagban válok köddé,
A színemet se látod többé
Mos a pia, s a média
Amit kentek rám a századok
Centrifugázzák gyalázatok
Biztos kötél vár, ha lázadok
Szürkeállományban száradok
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.
Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörű szép szívemen.
Testem az én templomom
Építem, vagy ha kell, lerombolom
Gyertyák gyúlnak a szívemben
Mindkét végén égetem
Ég a gyertya ég, el ne aludjék
Testem az én templomom
Bűneim, ha meggyónnak, feloldozom
Freskók tetoválva lelkem falán
Emlékként idézik kálváriám
Ég a gyertya ég, el ne aludjék
Engem a szeretet nevű szer etet
Imáim elnyeli egy szervezet
Engem a szeretet nevű szer etet
Átitat az áhítat a falakon túl
Testem az én templomom
Oltári kötelességem és jogom
Bennem megbújik a megváltás
Véremben folyik a szertartás
Ég a gyertya ég, el ne aludjék
Engem a szeretet nevű szer etet
Imáim elnyeli egy szervezet
Engem a szeretet nevű szer etet
Átitat az áhítat a falakon túl
Irigység, mohóság, paráznaság
Hiúság, fösvénység és lustaság
Fenékig isszuk a poharat
Ami megmarad, az a harag
Kívül-belül mint egy járvány
Tombol a hétfejű sárkány
Az isten bajsza meg
Szakálla fent lebeg
Kell-e félnem? Megkefélnem?
Vagy minden egyre megy
Az isten bajsza meg
Szakálla megremeg
Ha lenéz ebbe a mélységbe
A tükre is megreped
Aljasság, hazugság, káromkodás
Gyilkolás, árulás, garázdaság
Ahová lépsz ott mocsok terem
Bukott szamár a történelem
Kívül-belül mint egy járvány
Tombol a százfejű sárkány
Az isten bajsza meg
Szakálla fent lebeg
Kell-e félnem? Megkefélnem?
Vagy minden egyre megy
Az isten bajsza meg
Szakálla megremeg
Ha lenéz ebbe a mélységbe
A tükre is megreped
Gúnyám fakó, gúnyom maró
Szíven üt, mint vámpírt a karó
Nem tudom, hogy mi a való
Úgy vagyok itt, mint mint Trójában a faló
Szájamba' bagó, szado-mazo
Lelkemben egy dzsungellakó
Testnek a pia, úgy vagyok belevaló
Fortunám legyen édes bakóm
Kiszorul minden szusz
satu szájában kuss
Isten hozott, ördög visz el,
Közte az életem
Kétpofára zabálnak fel
Közte az életem
Jeruzsálemtől messze van Makó
Melyik vidék az alávaló?
Király vagyok és alattvaló
Mindent ide vagy odaadó
Kiszorul minden szusz
satu szájában kuss
Isten hozott, ördög visz el,
Közte az életem
Kétpofára zabálnak fel
Közte az életem
Van-e még ember a földön,aki hisz benned?
Hull-e még csillag az égből, vagy mind elveszett?
Hol a szép nagy meseország, ami eltemet?
Megy-e még hős világgá, vagy csak elesett?
Kék az ég
Anyám mennyboltja kristálytiszta
Zöld a rét
Apám a sáros földet túrja
Szép mesék
Anyám volt, aki végig szívta
Élnek még
Apám hamva tűz lesz-e újra?
Jön-e még mennyből az angyal, akit hirdettek?
Vagy egyből elő a karddal, hogy befejezzem
Hol a hét, nagyfejű sárkány, akit lefejezzek?
Van-e még üveghegy, vagy csak üres zseb?
Lehetetlen régóta szépen beszélni
Mert mindegyik idióta a tévét nézi
Hölgyeim és uraim bámulják bután
A többit megtudhatják a reklám után
Jön az USA, a többi süket duma
Jön az USA meg a haláltusa
Ugat a nyugat,
Hasamba lyukat a pénz beszél
Bűnöm a tudat
Állok a cirkusz közepén
Senki nem figyel már rám, csak a hírekre
Hogy szarnak az angolok, skótokra, írekre
Mikor nyújt, vagy emel kezet zsidó az arabra
Mennyi vér fröccsen még a szent falakra
Jön az USA, a többi süket duma
Jön az USA meg a haláltusa
Ugat a nyugat,
Hasamba lyukat a pénz beszél
Bűnöm a tudat
Állok a cirkusz közepén
Kölcsön kér a barátom, ha a sors veri
Megszánom, nem bánom, adok neki
Bemagoltam könyveket, hol a tanulság?
Kiderült kisidővel, hogy hazugság
Nincs értelme semminek
Mert nincs értelme senkinek
Van egy nagy hibám:
Nincs matricám a tejútra
Mintha mindenem bedobtam volna egy lyukba
Odaadtam szívemet, testemet
Kiöntöttem csak neked lelkemet
Pazaroltam éveim, ajándékom
Sötétbe vesznek érveim, jószándékom
Mindenki fut valahova
Nem hallgatva okos szóra
Itt az idő, nem is csoda
Ostobára ver ostora
Hol van a jó hely, hol jó az idő
Hol van út, kivezető
Lesz aki helyünkbe lép
Ha majd ránk köszön a vég
Fejünkre szakad az ég, aztán kész
Szép lassan agyamra mész
Nekem ne oszd itt az észt
Add ide gyorsan a pénzt, aztán kész
Ide-oda jár az óra
Mindennek van célja, s oka
Itt az idő, oly mostoha
Lánca arany, vas a foga